A mór megtette dolgát…

 

Az élettől túl sokat akartam,

s könnyűnek is látszott az elején.

Mint egy lepke röpködtem ütemén,

a szépségét soha nem tagadtam.

 

Embertől jót alig-alig kaptam,

csak az önzésük lobogott felém,

mi megvigasztalt, egy-egy költemény,

ha megismerni volt rá alkalmam.

 

Szorongásom, gátlásossággá nőt,

szinte begubóztam önmagamba,

mint folyondár körbevett, körbenőtt

a megszorítás, s nőtt nagy iramba.

 

Most, hogy létem a túlpartra tart,

most érzem csak a  veszteségemet,

köröttem a nem szűnő zűrzavart:

A mór megtette dolgát, a mór mehet!

 

Győr, 2013. január 3.

Oldal: A mór megtette dolgát
Gyöngyhimnusz - © 2008 - 2025 - gyongymosoly.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat