Eduard Mörike: Leben und Tod
Sucht das Leben wohl den Tod?
Oder sucht der Tod das Leben?
Können Morgenröte und das Abendrot
Sich auf halbem Weg die Hände geben?
Die stille Nacht tritt mitten ein,
Die sich der Liebenden erbarme!
Sie winkt: es flüstert: "Amen!" - Mein und dein!
Da fallen sie sich zitternd in die Arme.
Eduard Mörike: Élet és halál
Életet kutatsz, s halált találsz?
Vagy az élet halálát keresed?
Vörös hajnalban az est sugarát,
Félúton kezed nyújtod, s nem leled?
A csendes éj kellős közepén,
Mikor rád talál az irgalom,
Egy hang suttog:”Úgy legyen” - Enyém és tiéd!
S nincs menekülés, az éj befon.