Gyöngyhimnusz

Szélcsendzongorákon

Körülöttem ismerős, hűs hegyek,

némaság, mint véncsendű templomokban,

a szív, aritmiás ütemre dobban,

a távolon át múltak integetnek…

Ó, hogy jöhetne most a szent varázs,

közelítve itt, ez ösvényeken,

hogy hallgatnám megint a vallomást,

lehetne most újra kíséretem!

Nincs most itt más, mint sok füttyös barát,

csivitelő, cserregő, dalnokok,

zsoltárok, meleg búgóhangokon,

varázsszók, jelek, erdei imák.

Úgy szeretem hallgatni a csended,

örök nyugalmad, meseszép erdő,

dalokat csicsergő rigók, és pintyek,

lenge balett a légben, lehellő!

A fák némán kacagva rügyeznek,

az ég feszített, gyönyörű vászon,

isten játszik szélcsend-zongorákon,

mennyei rónán felhők gyülekeznek.

Sejtelmek üzennek messzi titkokat,

mint édes áramú báli éjszakákon,

lenge szellő hozza a varázsokat,

ringat holdfényes templomi álom.

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat