Eső utáni reggel
Az éjjeli zokogások elültek,
nyomában még tócsákban a járda,
villámok, dörgések elcsendesültek,
madárfüttyök ültek a tanyákra.
Zenél a csendnek páratelt magánya,
nyugtató, ősi titkokat neszez,
a teret csavargó, kósza szél járja,
a varázslatos álomréteken.
Mintha sorolnák egyre, hogy mit tudok,
nyílik a képzelet márványcsarnoka,
kánont fütyülnek hars torkú dalnokok,
az égalja pazar tündérpalota.
A béke csendje színekben ünnepel,
hajnalpírban a teltség mámora
lebeg a tűnődő mindenség felett,
mint a lét lenge tündérfátyola.
2011.Június 9.