Georg Trakl: Im Herbst
Die Sonnenblumen leuschten am Zaun,
Still sitzen Kranke im Sonnenschein.
Im Acker müh’n sich singend die Frau’n,
Die Klosterglochen läuten darein.
Die Vögel sagen dir ferne Mär,
Die Klosterglocken läuten darein.
Vom Hof tönt sanft die Geige her.
Heut keltern sie den brauen Wein.
Da zeigt der Mensch sich froh und lind.
heut keltern sie den brauen Wein.
Weit offen die Totenkammern sind
Und schön bemalt vom Sonnenschein.
(Gedichtausgabe 1913)
Georg Trakl: Ősszel
Napraforgó virít a kerítésen
A mezőkön dolgos, dalos asszonyok,
A napfényben betegek üldögélnek,
Messze zengnek kolostori dalok.
Madarak a távol üzenetét hozzák,
Messze zengnek kolostori dalok,
Szelíd hegedűszólók visszhangozzák
Lassan készül már az új, barna bor.
Az ember ilyenkor vidám és szelíd,
Lassan készül már az új, barna bor,
Tárva-nyitva álló sírkerti kamrák
Csendjét festik a fénylő aranyok.